Mosoly a Tükörben

Szemem sarkába ma mosoly ült…
S néhány könnycsepp is, melyet a hála szült…
És a csodálat a Nő iránt, aki én is vagyok…
Aki lényemen át a Világra ragyog.

Kinek mosoly ível ajkán, s a Szíve mélyén,
Ki szerte szórja fényét, árasztja zenéjét.
Kinek boldogan húzódik pajkos szeme ránca,
S szépséggel hullámzik forgó, szabad tánca.

Kinek tiszta hangján Lelke játszva nevet,
S belső Magjából szól az Igaz, Bölcs üzenet.
Kinek keblére, karjába Kedvese odaadón, bízva bújik,
S gyöngéd csókjában oldódva lángra gyúl, majd hamuvá hullik.

Kinek felizzik füledben forró sóhaja,
S Szentélye izzadó ajkain csurgó óhaja
Édesen illón kínálja az Élet tápláló nektárját,
S ölébe ölelve kívánja magasba emelni Szívének Királyát.

© Budapest, 2021. december 30.

A képet festette: Gyuricza Mikolt